SZEPSI
Hivatalos weboldal
Bodolló történelme
Bodolló városrész nevét a Bódva folyóról kapta. Az 1933-ban íródott kéziratos községi krónika erről így ír: „Hajdan két különálló falu volt, amelyek a Bódva folyónak két oldalán egymással szembe helyezkedtek el.”1 A Bódva bal oldalán feküdt az akkori Nagy-Bodolló, a jobb oldalán pedig Kis-Bodolló.
A városrész alapításáról sajnos semmit sem tudni, ugyanis ebből az időszakból nem maradtak fenn erre utaló adatok. Az viszont biztos, hogy a városrész már a 12. században fennállott. A tatárjárás pusztításai eredményeképp az akkori község a környező falvakkal és városokkal együtt pusztult el.2 Ezért adatok is csak a 13. század közepétől valamint 14. század kezdetétől vannak.
Vita tárgyát képezi a község első írásos említése is, ugyanis egyes könyvekben 1290 és 1300 közötti iratokra hivatkoznak, másutt 1314-ről írnak, az utóbbinak viszont nincs semmilyen forrásalapja.
A városrész (vagyis az akkori község) hivatalos első írásos említése 1317. június 15.-ről való.3 A levél a szepsi és péderi lakosok határvitájáról szól. Itt tűnik fel először Bodolló neve, mint ville Bodolou. A levélben említésre kerül a falu alsó határában található régi rév, amiből arra lehet következtetni, hogy eredeti út Bodollón keresztül vezetett Tornáról egészen Csécsig és még tovább. Szintén 1317-ben az egri káptalannak beszolgáltatott egyházi tizedek alapján4 derül ki az is, hogy Bodollónak ekkor már temploma is volt. Tehát egy egészen régi és erősen vallásos faluról van szó.
1323-ban kiderül, hogy Bodollót az Aba nemzetség birtokolja, amely egy nagyon ősi család volt Abaúj vármegyében. Az akkori községet a 14. század végéig birtokolják.5
1402. január 20.-án kelt Zsigmond királynak adománylevele arról tanúskodik, hogy a király Perényi Pétertől visszaveszi egyes Bereg megyei birtokait, majd odaajándékozza neki Nagyidát, Komarócot, Szesztát, Csécset, Makrancot és Bodollót.6
1471. március 27.-én a Perényiek Mátyás királynak adják itteni birtokaikat, beleértve Bodollót is.7
1495-ben a hegyaljai szüretről hazatérő lőcseiek próbát tesznek Kassa kikerülésére, hogy így megszabaduljanak a vámfizetéstől. Jászóvár felé indulnak, de a Kassaiak erről értesülvén Prechtel Péter vezérletével fegyveres polgárok indulnak értük, és a Nagy Bodollón lovaikat itató és etető lőcseieket Kassára hurcolják.8 Ebből a rövid kis történetből az is kiderül, hogy a falu kettészakad. Ez a kettészakadás tehát a 15.-ik század első felében következik be, de az okát nem tudni. Feltehetőleg birtokosaik döntése játszhatott nagy szerepet ebben a válásban.
1427-ben az egyik falu neve Bodola, birtokosa a 22 portával rendelkező Perényi János. A másik falu neve pedig Bodolo, a 11 portával rendelkező Finkei Jakab birtoka.9 Bizonyára ezután keresztelik a Bódva jobb oldalán fekvő birtokot Kis-Bodollóra, a bal oldalán fekvőt pedig Nagy-Bodollóra.
1556-ban az itteni birtokokat I. Ferdinánd Maczedoniai Péternek adja. Péter viszont a későbbiekben a birtokokat visszadja a Perényieknek.10
1706-ban a faluba látogat II. Rákóczi Ferenc, akinek október 15.-én kelt levele Károlyi Sándorhoz ma is fennmaradt.11
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése után terjedt a pestis, falvak haltak ki, a vármegye elnéptelenedett. A két Bodolló ekkor szinte teljesen elhagyatott volt, csak 3 zsellér lakott az urasági házban.12
Még ebben a században, 1767-ben a korábbi gótikus templom helyén és kriptája felett épül meg Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, új barokk stílusú templom, amely a II. világháborúig áll sértetlenül.13
A 18. század második felében Kis-Bodolló egyik birtokosa Martinidesz Zsuzsanna, Nagybodollóé pedig Szentimrey János.14
A 19. század vége és a 20. század eleje között a két Bodolló egyesül. Az egyesülés feltételeiről és időpontjáról semmit nem tudni. Egyes iratok már az 1890-es években csak Bodollót említenek, de 1940 és 1950-es időszakban a kataszteri térképen még mindig Kis-Bodollót és Nagy-Bodollót találunk. Tehát az egyesülés nem egy határozat alapján következhetett be, hanem egy lassú folyamatról van szó.
Az 1910-es években megépül az új iskola épülete, első igazgatója Kováts Mihály, aki rengeteget tett a falu felvirágozatásában.
A trianoni békeszerződés után a falu az újonnan megalakult Csehszlovákiához csatolódik. A lakosoknak a háború okozta megszorításokkal kellett szembenézniük.
1938-ban a községet visszacsatolták Magyarországhoz. Temérdek támogatás érkezett a falu részére.
Bodollóban 1944. december 26.-tól 1945. január 18.-ig dúltak a harcok a német és szovjet csapatok között. Miután a már nem bírták tartani a falut, felrobbantották az akkor már jelképpé és védjeggyé vált hidat, ezzel is egy kis időre feltartván a szovjet csapatokat. A falut az ukrán front szabadította fel. Szinte minden épület elpusztult.
A háború legnagyobb vesztese a faluban a templom volt. Bár nem rongálódott meg súlyosan, az akkori község egyes lakosai újat szerettek volna építtetni, de ez végül nem valósult meg és lerombolták.
A háború után megkezdődik Bodollóban is a közös gazdálkodás. A 70-es évek derekán az akkori kommunista párt határozata alapján megalakul az Egységes Földműves Szövetkezet, mely magába foglalt 6 községet, név szerint: Makranc, Somodi, Péder, Debrőd, Jánok és Bodolló. A szövetkezet székhelye Bodolló lett. A szocializmus idején a falu jó példát tudott mutatni gazdálkodásával és műveltségével. Az ÚJ SZÓ napilap egyik számában jelent meg az a cikk, miszerint a könyvtár elnyerte a „Példás könyvtár” címet. Kevésnek bizonyult a könyvtár 997 kötete, ugyanis az akkor 500 lakosú faluban 120 rendszeres olvasó volt.15
Bodolló, mint önálló község 1986. január 1.-ig tevékenykedhetett az országban, ugyanis 1985-ben megkezdődtek a tárgyalások, hogy a falut Szepsi városhoz kell csatolni Makranc községgel együtt. Makranc a rendszerváltás után külön utakon folytatta, míg Bodolló maradt Szepsi város része.
Az 1989 után a tagközségek egymás után szakadtak ki az Egységes Földműves Szövetkezetből, Bodolló magára maradt. Ezt a helyzetet a kétezres évekig tudták fenntartani, ezután a szövetkezet végleg bezárta kapuit, hátrahagyva a hatalmas óljait és épületeit.
1992-ben elkezdődött a városrészben az új templom építése, amit 1996-ban szentelt fel az akkori püspök, Mons. Alojz Tkáč.
Kováč Imre
Forrás:
1 Minsterstvo vnútra Slovenskej republiky Štátny archív v Košiciach, pobočka Košice, Zbierka obecných kroník, kronika obce Budulov, 3. strana
2 Minsterstvo vnútra Slovenskej republiky Štátny archív v Košiciach, pobočka Košice, Zbierka obecných kroník, kronika obce Budulov, 35. strana
3 Magyar Nemzeti Levéltár, DL. 1895
4 Fejér, CD VIII, 2 681.
5 Györffy, ÁMTF, A-Cs, 70.
6 Tringli István: A Perényi család levéltára 1222 – 1526, 234.
7 Tringli István: A Perényi család levéltára 1222 – 1526, 541.
8 Borovszky Samu: MVV, Abauj-Torna vármegye és Kassa 485 o.
9 MNL DL. 24 819
10 A visszatért Felvidék adattára 13. o.
11 Ortutay Gyula, Pamlényi Ervin: II. Rákóczi Ferenc válogatott levelei, 27.
12 Borovszky Samu: MVV, Abauj-Torna vármegye és Kassa 516 o.
13 Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2. , A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905) Magyarország műemlékeinek általános irodalma 67-68 o.
14 Barsi János: Magyarország történeti helységnévtára: Abaúj és Torna megyék, 1773-1808, Abaúj megye történeti helységnévtára (1773-1808) Csereháti járás 57. Kassai járás 251.
15 ÚJ SZÓ 1977. március 2. XXX. Évfolyam, 60. szám
