SZEPSI

Hivatalos weboldal

[top-4]
Slovenský jazykMaygyarul
Városi televízió
Miként intézzük
Betöltendő állások
Városi rendőrség
Művelődési Központ

Búzakalász énekkórus

Az asszonykórus szellemiségének gyökereit valahol az 1960-as évek végén kell keresnünk. Bár az akkori községben nagy hagyománya volt az éneklésnek, mégsem beszélhetünk pontos megalapítási évről. Ami biztos, hogy az asszonykórus egységesített és hivatalos működését 1969 és 1970 között kezdte meg.

Megálmodói és akkori vezetői Zajdek Márta, az akkori bodollói Csemadok elnöke és Vámos Ilona voltak.

Első tagjai név szerint Udzej Ilona, Fota Elza (az akkori bodollói óvónő), Komjáti Erzsébet, Novák Etelka, Bodnár Mária, Koleszár Mária, Koleszár Magda és Weiszer Éva voltak.

A férfiak is előszeretettel tették még színesebbé az akkori asszonykórus fellépéseit. Köztük említésre méltó Ádám Dezső, Matiscsák Dezső, Novák Miklós és Katerzsábek József.

1972-ben az Egységes Földműves Szövetkezet megalakulásakor annak részeként megalapítják a Nagykórust 56 taggal, mely a 6 tagközség asszonyait és férfijait tömörítette egy kórussá. Vezetésével az újfalusi Dr.Mázik Mihályt bízzák meg. Ebbe a nagykórusba integrálódik a bodollói asszonykórus, de a helyi Csemadok alapszervezet részeként tovább élvezi legitimitását.

A hírnevet az asszonykórusnak az 1973-as zselízi fellépése hozza meg. Ismertek lesznek a járáson belül s a határmenti szocialista országokban is megmutathatják rátermettségüket és tehetségüket.

Az 1989-es események természetesen Bodollót és környékét sem kerülték el. Az Egységes Földműves Szövetkezet szétesése után szinte azonnal megszűnik a Nagykórus a helyi asszonykórussal együtt.

Az akkor már városrészként tevékenykedő Bodolló egy teljes évtizedre asszonykórus nélkül marad.

2000 februárjában több évnyi érlelődést és hallgatást követően aztán a felszínre törnek az elfojtott álmok és hangok. Weiszer Éva kezdeményezésével újra megalakul az asszonykórus régi és új tagokkal egyaránt.

Terítékre kerül az is, hogy vajon, hogyan is hívják az új asszonykórust. A választás a Búzakalászra esett. Hiszen mi sem képviselhetné jobban a már évszázadokon keresztül itt élő emberek mesterségét.

Az újonnan asszonykórus tagjai név szerint Komjáti Erzsébet, Vanyo Lívia, Csécsi Katalin, Takács Alica, Vatrai Margit, Suver Erzsébet, Kollár Teréz, Suver Zsuzsa, Vatrai Zsuzsa, Szeles Mária és Matiscsák Mária voltak.

Későbbi vagy ideiglenes tagjai voltak továbbá: Koleszár Júlia, Hajdúcsek Anna és Katerzsábek Mária.

Már az első fellépésükön megmutatták elszántságukat és komoly elkötelezettségüket az új asszonykórus iránt, ugyanis Anyák napján beöltözve s közben énekelve vonultak át a városrészen, annak minden kis „utcájába” elsétáltak.

A régi, megszokott népdalok mellett sok újat is megtanultak.

Fő céljaik között szerepelt Bodolló városrész kultúrájának megmentése és tovább ápolása.

Az asszonykórus az helyi óvodával együttműködve sok szép s szívmelengető programokat szervezett. Például: karácsonyi műsor, nyugdíjas napok és anyák napja.

További érdekeltségeikhez tartoztak az esküvők, falunapok és Csemadok napok.

2003-ban a Búzakalász asszonykórus jelentkezett a Bíborpiros szép rózsa országos fesztiválra, melyet Dunaszerdahelyen rendeztek s ahová be is jutottak.

2005-ben újra beneveznek. 640 fellépőből azon szerencsések lehettek, kik a 13 csoportból álló gálába is bejutottak.

2007-ben Szepsi város kitüntetéssel tiszteli meg őket.

Az idő haladtával a Búzakalász egyre csak tört a sikerek felé s megesett, hogy egy éven akár 18 fellépésre is hivatalosak voltak.

Az asszonykórus a napjainkban is aktív és tovább őrzi ennek a kis városrésznek a hagyományait.

 

Kováč Imre

 

Forrás:

Weiszer Éva és Komjáti Erzsébet visszaemlékezései

bk01
bk02
bk03-2002
bk04-2002
bk05
bk06
bk07
bk08
bk09

MEGHÍVÓ