Szepsi Korótz György - A 16. sz. 70-es éveiben született. Sárospatakon tanult és már nagyon fiatalon Bocskai István fejedelem írnoka lett. Halála után 1606 után fojtatja tanulmányait. 1610-ben Marburgban, Heidebergben és Oxfordban tanul. Tanárként tevékenykedett Göncben, Sárospatakon, Kassán, később prédikátor volt Tokajban. Korótz a Nyári család szolgálatában Nagykállón érte a halál 1630-ban.

Szepsi Laczkó Máté (1576-1633). Az iskolát Szepsiben, majd Sárospatakon látogatta. 1606-tól Olaszliszkán, később Kassán tanár. Kassáról Lórántffy Mihály segítségével Wittenborgba folytatja tanulmányait (1608), ahol felügyelő diákká válik az ottani magyar diákoknak. 1610-ben már tanár Erdőbényén. 1612-ben ismét folytatja tanulmányait Hannauban, 1614-ben ismét visszatér Erdőbényére. Később Lórántffy Zsuzsanna, Rákóczi György szolgálatába áll. Irodalmilag aktív volt, mint történész és költő. Ennek ellenére leghíresebb alkotása a tokaji aszú, amit elsőként neki sikerült elkészíteni, és először 1630-ban tálalta fel úrnője asztalára.

Az aszú elkészítése máig az ő recepttúrája alapján folyik. E fejedelmi ital feltalálója 1633 január 20. halt meg Erdőbényén.

Szepsi Csombor Márton (1595-1622) - Az első magyarul irt útleíró könyv az Europica varietas írója. Ebben a műben az 1616-1619 közti európai utazásait írja le (járt Lengyelországban, Dániában, Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Németországban és Csehországban). A Strasbourgi egyetem tagjává vált. Fiatalon halt meg, egy járvány okozta a halálát.

Szepsi István - Nagyváradi (Oradea - ma Románia területén) tanár, Korótz barátja és Sz. Csombor tanára.

Szepsi Lány Mihály - Szepsi Csombor rokona. Tanult Wittenbergben és Margburgban. 1609-től rektor Sárospatakon, később prédikátor Göncön és Tarcalon. Szenci Molnár Albert barátja volt. 1634-ben halt meg.

Szepsi Bényei Pál - tanult ember, Szenci Molnár Albert és a Norimbergi Remus Georg barátja. Németországi iskolákban tanult.

Szepsi H. Mihály - Heidelbergben tanult 1609-től Debrecenben rektor.

Szepsi Nagy István - Szepsi szülötte, később Varsóban telepedik le. Varsóban olyan mecénásként ismerték aki a Szepsi környékéről származó fiatal diákok támogatója.

Juhász (Schäffer) Árpád (1894 12. 2. Szepsi - 1945 Budapest) - tanult Bécsben, Besztercebányán, Rozsnyón, Miskolcon. Mint újságiró tevékenykedett Szatmárnémetiben (mai Satu Mare Romániában), Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Clujban és Budapesten. A Pesti Napló munkatársa volt. 1937-1938 között a kassai rádió magyar adásának szerkesztője.

Csáji Attila (21. 3. 1939 Szepsi) - ref. lelkész fia. Budapesten él. Világhírű képzőművész, alkotásainál főleg lézer technikát használ.

Egressy Béni (1814-1851) - A Szózat zeneszerzője, Klapka György tábori zenésze volt Komáromban, ahol a Klapka-indulót alkotja (Föl, föl vitézek a csatára...). A híres színész, Egressy Gábor testvére. A Bánk bán és a Hunyadi László c. operák szövegírója, több Petőfi-vers megzenésítője(pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Juhászlegény, szegény juhász legény, Tíz pár csókot egy végből, Kis lak áll a nagy Duna mentében). Református papi családból származott, de ő is színész akart lenni, mint testvére. Előtte tanítóként működött Szepsiben az 1830-as években. Pesten ért véget élete.

Stanček Samuel

Fridrichovský Jozef

Radácsi György

Radácsi György (Szepsi, 1846. dec. 31. - Sárospatak, 1928. jan. 11.) ref. tanár. Szepsiben kezdett tanulni. Azután Sárospatakon folytatta iskoláit, 1867-ben végezvén a gimnáziumot, 1871-ben a teológiát. Ekkor ugyanott segédtanár, 1873-ban pedig - miután közben külföldön is járt - rendes tanár lett a gimnáziumban, míg 1877-ben a teol. akadémia bibliai tanszékére lépett elő. A tiszáninneni egyházkerület 1892-ben tanácsbíróvá, 1896-ben egyszersmind főjegyzővé, a konventnek előbb pót-, 1896-tól ismételten rendes tagjává, a budapesti második zsinatnak rendes tagjává választotta. 1917-ben nyugalomba lépett, de még 1925-ig működött helyettesként. - Mint a Sárospataki Lapoknak 1882-től 1886-ig társ-, 1887-től 1896-ig felelős szerkesztője és a Sárospataki Ref. Lapoknak 1905-től főszerkesztője. irodalmi téren is dolgozott s ennek révén kezdettől 1915-ig választmányi tagja volt a Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak. Nagy szerepe volt a gönci Károlyi-szobor felállításában, aminek emlékét „A Károlyi-biblia háromszázados örömünnepének emlékkönyvé”-vel (1891.) ugyanő örökítette meg. A Sárospataki Irodalmi Kör részére, melynek egy ideig jegyzője, egy ideig ügyvezető elnöke, majd elnöke volt, több régi tankönyvet dolgozott át: Bibliai bevezetés, ó- és újtestamentumi szenttörténetek. A szenttörténetek rövid foglalata és a ker. egyház története, A ker. erkölcstudomány rövid foglalatja. A bibliafordítás reviziójában is részt vett. Sajtó alá rendezte az „Emléklapok az 1859-1867-es osztálytársak sárospataki találkozójáról” (1892.) c. füzetet. Nagyobb dolgozatai és önálló kiadványai: Egy főiskolai tankönyv (P. E. I. L. 1873.). Az átdolgozott Károlyi-bibliáról és bibliából (Prot. Szle, 1898.). Női arcképek. (Sárospatak, 1900.) Alkalmi beszéd… 1900. márc. 15-én (Uo. 1900.) Bibliai tanulmányok (I. f.. több nem jelent meg). (Uo. 1886-1906.) Emlékjelek, bizonyságok (3 k.). (Uo. 1906., 1910., 1928.) A múltak tanúbizonyságai. (Uo. 1920.) Egy ószövetségi kánontörténetbe is belékezdett, de csak három ívet nyomatott ki belőle. - Apósa volt Harsányi Istvánnak, nagybátyja Trócsányi Dezsőnek.

Andorko Gyula

Született: 1883. február 2. Bodolló
Meghalt: 1909.március 25. Budapest
Budapesten a Képzőművészeti iskolán tanult, ahol a professzora H.Pepa volt, majd a Képzőművészeti Főiskolán Münchenben prof. G. Hacka, Hereticha és H von Zugela volt oktatója. Megbecsült festőként Párizsban élt, ahol tulajdonosa lett Vincent van Gogh "Virágcsokor vázában" nevű festményének. 1906-ban a romániai Nagybányán dolgozott mint festő. Műve a "Pár az asztalnál" a Szlovák Nemzeti Galériában, Pozsonyban van kiállítva.